|
|
Dr. Sárközy Ferenc: Térinformatika
A korszerű
adatbázisok ismérvei
Amint az előzőekben
már láttuk a korszerű adatbázis koncepciót a kétirányú integrálódás által
kiváltott igények hozták létre. Ez a kétirányú integrálódás azonban új
különleges feltételeket szabott meg a hardverrel szemben, hiszen a kétirányú
integrálódás eredményeképpen összehasonlíthatatlanul több adatot kellett
tárolni és kezelni.
Másfelől, a földrajzi
integrálódás távoli adatforrások és adatkérők bekapcsolását tette szükségessé.
E feltételeket csak a jelentősen megnövekedett központi és háttér memória
kapacitások, valamint a táv-adatátviteli rendszerek kiépülése tudta
kielégíteni. Azaz amíg e hardver feltételek nem teremtődtek meg, addig a
koncepció realizálását nem lehetett napirendre tűzni. Amikor a korszerű
adatbáziskoncepció szoftver feltételeinek kialakulását vizsgáljuk, nem szabad
megfeledkeznünk arról, hogy az alfanumerikus adatok gépi kezelésének jelentős
hagyományai vannak. Gondoljunk csak a különböző lyukkártyás elektromechanikus
adatfeldolgozó gépre melyek segítségével olyan hagyományos műveletek, mint a
válogatás, a rendezés, a táblázatkészítés már a század elejétől kezdve
elvégezhetők voltak. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején megértek a
feltételei annak, hogy a hagyományos adatfeldolgozást a lyukkártyás
elektromechanikus gépekről áttegyék az elektronikus számítógépekre. Ehhez
azonban szükség volt egy olyan algoritmikus nyelv létrehozására, mely
viszonylag egyszerű eszközökkel kezelni tudja a hagyományos adatszerkezetet és
alkalmas az adatfeldolgozás különböző feladatainak programozására. Ez a nyelv a
COBOL volt. A következő lépésben a rutin adatkezelési feladatok egyszerű
megoldására létrehozták a rendező - válogató (SORT - MERGE)
programcsomagokat, valamint az eredmények bizonyos feldolgozását és megfelelő
formában történő megjelenítését szolgáló programrendszereket a Report Program
Generátorokat - (RPG). A harmadik lépést az általánosított file kezelő
rendszer a GFMS megjelenése jelentette. Az általános file kezelő
rendszerek egyesítették magukba azokat a képességeket, melyekkel a COBOL
az RPG, a SORT - MERGE rendelkeztek, plusz még kiegészítő
képességeik is voltak azokon a területeken, melyeken a COBOL nyelv
gyönge volt, például a tárolás, a keresés, a riport készítés, stb. Az utolsó
döntő lépés az általánosított adatbázis kezelő rendszerek (GDBMS)
létrejötte volt. Ez a lépés realitássá változtatta az új integrált adatbázis
koncepciót.
A szoftver fejlődés
lépcsőfokait Cardenas [1] alapján az 1.1-es ábra
vázolja fel.
1.1 ábra - az adatkezelő szoftver fejlődése
Az adatbázis logikai
és fizikai struktúrájának különválása lehetővé teszi a kitűzött fő célok
elérését. Amint azt a 1.2-es ábrán fölvázoltuk, a különböző helyen található
egymástól izolált felhasználók, valamint különböző programok, egyidejűleg
különböző aspektusból keresik meg az integrált adatbázis esetenként azonos
részeit is, és anélkül, hogy egymást zavarnák, sőt, hogy egyáltalán tudnának
egymásról , eredményesen működtetik az adatbázist.
1.2 ábra - különböző felhasználók egyidejű hozzáférése az
adatbázishoz
Ahhoz, hogy ez a
folyamat eredményesen és hatékonyan legyen elvégezhető, az adatbázis kezelő
rendszernek az alábbi főbb kritériumokat kell kielégítenie:
- Biztosítania kell az
adatfüggetlenséget.
Az adatfüggetlenség alatt azt értjük, hogy az adatbázis kezelő szoftver
függetleníti az alkalmazásokat, azaz a programokat, illetve a lekérdező
nyelv parancsait, az adatbázisban végzendő logikai vagy fizikai
adatszervezési változtatásoktól.
- Adatoszthatóság. Ez a követelmény azt
vonja maga után, hogy ugyanazokkal az adatokkal, esetleg különböző
szempontok szerint, az adatok megváltoztatása nélkül, egyidejűleg több
felhasználó, vagy felhasználói program is foglalkozhasson.
- Redudancia mentesség. Ez a követelmény
kétszeresen is jelentkezik a korszerű adatbázisban. Egyfelől, mivel a
hagyományos adatfeldolgozástól eltérően a különböző felhasználók
ugyanazokat az adatokat használhatják, ezért ezek az adatok csak egyszer
kerülnek tárolásra, másrészt a logikai struktúra korszerű leképezése
lehetővé teszi, hogy ugyanaz az adat fizikailag csak egyszer kerüljön
tárolásra. Ez utóbbi szempontot akkor értjük meg igazán, ha meggondoljuk,
hogy a hagyományos adatszervezés esetén minden egyes új kulcs alapján
történő feldolgozás ugyanannak a mennyiségnek az újbóli tárolását
igényelte.
- Kapcsolatteremtési képesség. Az előzőekhez szorosan
kapcsolódik ez a kritérium. Arról van ugyanis szó, hogy az adatbázisnak
lehetővé kell tenni minden olyan kapcsolatlánc kialakítását, melyre a
feldolgozás során szükség lehet.
- Konzisztencia és integritás. Ez a kritérium azt
jelenti, hogyha valamely adatban változás történik, úgy ennek az adatnak
az egész kapcsolatrendszerét a változásnak megfelelően át kell állítani.
- Biztonság. Az adatbázisban
található adatok különböző titkossági szintűek lehetnek, ezért az
adatbázis kezelő rendszernek gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő
elérések csak a jogosult felhasználók számára legyenek engedélyezve.
- Hatékonyság. Az adatbázisban lévő
adatok jelentős értéket képviselnek. Hasonlóképpen jelentős érték a
felhasználók ideje. A hatékony adatbázis kezelő rendszernek biztosítania
kell azt, hogy az értékes adatok lehetőleg minél több felhasználóhoz minél
kisebb idő alatt eljussanak.
- Az adatadminisztrátor (csoport)
felelőssége.
A korszerű adatbázisok karbantartását mindig egy személy, illetve csoport
kell, hogy végezze. Ezzel biztosítható, hogy az adatbázisba csak
ellenőrzött, felülvizsgált adatok kerülhessenek be.
Megjegyzéseit E-mail-en várja a
szerző: Dr Sárközy Ferenc
Az oldal a szerző engedélyével, a GIS Figyelő által formailag módosított változat.
|
|